2013.06.16.

2012. szeptemberében, az első táncpróbán, ugyanazzal a helyzettel találtam szemben magam, mint eddig mindig. Elballagtak a nyolcadikosok és jöttek az ötödikesek. Szerencsére többen jöttek.

Ezután a csoport „összerázása” lett a feladat, ott voltak a „régi” táncosok a – 6., 7.osztályosok – és az új táncosok, a „kicsik”. Nem voltak teljesen zökkenőmentesek az első próbák Bár a gyerekek ismerték egymást, de a „nagyok úgy gondolták, hogy ők a tapasztaltabbak és ügyesebbek és ezt a kicsiknek is tudniuk kell. Éreztették ezt a próbákon.
De aztán sok játékos ritmusgyakorlat és figyelemfejlesztő játék segített, mint : „U Gonni”, „Ponypferdchen”, „Es Töff vom Poliziste…”
Kezdték elfogadni és segíteni egymást. Október közepére már nem jelentett semmiféle nehézséget pl.: a párcsere próba közben. Ezután már könnyen tudtunk haladni, lépéseket, motívumokat, táncokat tanulni és készülni a karácsonyi műsorra. Minden próbán gyakoroljuk a polka alaplépéseket, főleg az oldalazó polka tanulása a cél, hiszen a német nemzetiségi táncok egyik fő eleme.
A német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok minden évben megünneplik, november 11-én Márton napját. Ebben a tanévben svábbált rendeztünk a szülőknek. A bált csoportunk nyitotta meg a Zillertaler Hochzeitsmarsch tánccal. A szülőket is bevontuk, minden táncos felkérte az anyukáját, vagy az apukáját. Nagyon jó hangulat kerekedett. Csak egy dolog jelentett számunkra szomorúságot,: kevés volt a viseletünk. A megvásárolt anyagokból még nem készültek el a ruhák. Ezért civil ruhában táncoltak.

Nagyon örülünk, hogy a mi csoportunk is tagja lehet a Garabonciásoknak, és az így kapott támogatásból ki tudjuk egészíteni ruhatárunkat. A hiányaink pótlása, egyébként nagyon lassan és nehezen oldódna meg.
Iskolánkban már hagyomány, hogy minden évben karácsonyi műsorral ajándékozzák meg az osztályok és a szakkörök a szülőket, nevelőket, ismerősöket és egymást is. Mi is készültünk egy összeállítással. Összefűztük az addig tanult nemzetiségi táncainkat:
1.Im Kronenwald,
2. Judenpolka,
3. Florischitta,
4. Rückwartspolka

A szülők nagyon örültek.
Januárban folytattuk tovább: daltanulás, új elemek, új motívumok, új táncok tanulása.
Készülünk az óvodások nemzetiségi napjára, mely április közepén lesz, valamint meghívást kaptunk a májusban megrendezésre kerülő városi nemzetiségi napra is.
Készülnek az új viseletek, pacskerek a gyerekek és mindannyiunk nagy örömére.
Munkánkat ebben a tanévben is nagy hozzáértéssel, lelkes odaadással segíti Wache Jánosné, Ehrennadel in Gold, díjas harmonika művész. Minden próbánkon ott van, gombos harmonikájával kíséri a munkát. Részt vesz a bemelegítésben, a ritmusgyakorlatokban és kíséri az új táncok tanulását. Figyeli a gyerekek minden rezdülését. Ezzel az élő zenei kísérettel nagyon jól fejlődik a gyerekek hallása és ritmusérzéke. Ennél jobb fejlesztést ennek a két készségnek a fejlődéséhez nem tudnánk alkalmazni. Margit néni sváb származása révén nagyon nagy segítséget nyújt a népszokások, viseletek megismerésében is. Emiatt is hálás köszönetünket fejezzük ki neki minden alkalommal.

Iskolánkban kétévente rendezünk, német nemzetiségi estet a színházban. A tanév eleji éves program összeállításakor április 15.-re terveztük ezt a fontos eseményt. Ilyenkor minden nemzetiségi nyelvet tanuló osztály műsort ad mondókák, versek, mesék, énekek, táncok kerülnek színpadra természetesen németül. Mind a három tánccsoportunk szokott készülni rövid kis műsorral. Ebben a tanévben - több okból is - elmaradt sajnos, ez az iskola program. Így csoportunk sem tudta megmutatni új összeállításunkat, melyben már mindenki táncol az elkészült új viseletekben. A mi műsorunk elmaradt, de a nemzetiségi óvodáké nem, melyre meghívást kaptunk és bemutathattuk új koreográfiánkat, melynek címe: Schöne, aber dumme Lise
Tetszett a közönségnek és a táncos szülőknek, akik természetesen elkísértek bennünket.
A fellépés utáni próbán megbeszéltük a pozitívumokat és azt is, ami nem sikerült, amin javítani kell.
Nagyon szépek lettek az elkészült új viseletek. A mi viseletünk, stilizált viselet, de szigorúan törekszünk arra, hogy a magyarországi németek viseletének jegyei – elsősorban Baranya megyei - fellelhetők legyenek.

Próbáinkat iskolánk tornatermében szoktuk tartani, ami nem túl ideális hely. A rossz akusztika miatt a daltanulás és a tánc nélküli éneklés az öltözőben folyik. Sokat kell gyakorolni, mert elég bátortalanul szólnak a dalok. Mélyítettük tovább a táncok tanulását, csiszoltuk összeállításunkat. Készültünk a következő fellépéseinkre, melyek a következők voltak: városi nemzetiségi nap a Városháztéren május elsején, Dél-Dunántúli Gyermek Népművészeti Fesztivál május 24-én, falunap Magyaregregyen június 23-án, falunap Ligeten augusztus 10-én.
A népművészeti fesztiválon zsűri előtt táncoltunk, akiktől kaptunk biztatást, dicséretet, építő kritikát.
Magyaregregyen vastapssal köszönték meg szereplésünket.
Június 13-án, az utolsó előtti próbánkon elbúcsúztattuk két ballagó nyolcadikos táncosunkat. Megköszöntük 8 ill.,6 éven át tartó kitartó, lelkiismeretes, színvonalas táncszakköri munkájukat. Remélem, megőrzik szívükben a tánc és a sváb zene szeretetét és majd alkalomadtán, beállnak táncolni egy táncházban, vagy esetleg kapcsolódnak egy ifjúsági csoporthoz.
Margit néninek – harmonikásunk – is megköszöntük egész éves lelkes, odafigyelő, segítő munkáját.
Június 20-án, a tanévzáró ünnepélyen köszöntük meg a szülőknek a sok-sok segítséget és támogatást, amit egész évben kaptunk.
Június 23-án, a magyaregregyi fellépés végén megbeszéltük a ligeti szereplésünk tudnivalóit, a műsor előtti utolsó próba időpontját és élményekben gazdag, jó nyaralást kívánva egymásnak, elváltunk.

Barkáné György Ágota
tánccsoportvezető